Legalább 3 évenként
Felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezésen
Legalább 3 évenként
Felülvizsgálat végzése a lakóépület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül
Legalább 6 évenként
Felülvizsgálat végzése a lakóépületek villamos berendezésén az 1.13.3. alpontban meghatározott kivétellel
Tulajdonosváltáskor
Felülvizsgálat végzése HA 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre.
Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat 1.13.3. pontja:
Lakóépületekben lévő, bérleménynek nem minősülő lakások villamos berendezésén az időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.
1975. szeptember 1.: Az MSZ 172/1-75 szabvány bevezetésével kötelezővé vált a védővezető kiépítése.
2009. szeptember 1.-től az MSZ HD 60364-4-41 szabvány előírja, hogy nagyobb villamos felújítások esetén minden újra kiépített villamos hálózati résznek, beleértve a világítási köröket is, védővezetővel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy ha egy lakás villamos hálózatát átalakítják, vagy felújítják, akkor védővezetőt is kötelező kiépíteni.
Az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 2007-es bevezetése óta a FI-relé felszerelése kötelező új építésű lakásokban, valamint nagyobb átalakítások és felújítások esetén.
1. Régi szabályozás:
MSZ 447: (1958-tól) – régi szabvány, amely még engedte a nullázást (N és PE egybekötését a fogyasztói készülékeknél, pl. dugaljban).
2. Átmeneti szabályozás:
MSZ 2364: (1987-től) – már a TN-C-S rendszer kötelező alkalmazását írta elő az újonnan létesített hálózatokban.
➔ Kettős védelem (külön nullavezető és védővezető).
➔ A szétválasztás kizárólag a főelosztónál (pl. lakáselosztónál) engedett.
3. Uniós csatlakozás (2004. május 1.):
Az MSZ EN 60364 szabványsorozat (később MSZ HD 60364 néven) bevezetésével a magyar szabványok összhangba kerültek az európai szabványokkal.
2004-től új hálózatok kiépítésénél szigorúan tilos a fogyasztói oldalon végzett nullázás.
➔ Mindenhol külön kell vezetni a PE (védőföldelés) és N (nulla) vezetőket.
4. Mai aktuális szabványok (2024-ben is érvényesek):
MSZ HD 60364-4-41: Érintésvédelem – alapelvek, védelmi módok.
MSZ HD 60364-5-54: Földelés, védővezetők előírásai.
MSZ HD 60364-7-701: Fürdőszobák speciális szabályai.
Összefoglalás:
1987 előtt - Igen MSZ 447
1987-2004 - Átmenet (új építésnél már tilos) MSZ 2364
2004 után - Tilos új létesítésnél MSZ EN 60364 / MSZ HD 60364
Ebben az időben Magyarországon a villamos szabványok főként az MSZ (Magyar Szabványügyi Hivatal) előírásai alapján készültek.
A vizes helyiségek villamos berendezéseire külön szabályok voltak, de kevésbé szigorúak, mint manapság.
Főbb szabályok:
Földelés nem volt mindenhol kötelező, főleg ha kis teljesítményű volt a készülék (pl. 500–1000 W).
Ha a bojler fémházas volt (ami általában így volt), védőföldelést javasoltak.
Általában 1 fázisú, 220 V bekötés volt.
A bojlerek gyakran közvetlenül konnektorba voltak dugva (fix bekötés helyett).
Nem volt előírva kötelezően a védőkapcsoló (pl. FI-relé, áram-védőkapcsoló).
Vizes helyiségek (fürdőszoba):
Csak fröccsenésvédett kivitel ajánlott.
A villamos berendezések elhelyezése távol a zuhanyzótól, vagy fröccsenő víztől védett helyen kellett történjen.
Ha közvetlen közelben volt a zuhany vagy kád, akkor védőburkolat kellett a kapcsolókra, konnektorokra.
Ebben az időszakban már bevezették a MSZ 172/1-82 és más rokon szabványokat, amelyek szigorították a védelmet:
Újdonságok:
Kötelezővé vált a földelés minden vizes helyiségben elhelyezett fémházas berendezésre.
A fix bekötést preferálták bojlernél (nem konnektoros csatlakozás!).
Ajánlották a védőleválasztó kapcsolót (pl. a bojler áramtalanítása céljából).
Megjelent a zónás védelem elve:
Zóna 0: közvetlen a kádban/zuhanyban — semmilyen elektromos berendezés nem lehet.
Zóna 1: kád vagy zuhany felett/fal mellett 2,25 m-ig — csak különleges védelemmel rendelkező bojler lehet. (IPX5)
Zóna 2: kád vagy zuhany mellett 60 cm-ig — fröccsenésálló burkolat kötelező.
Zóna 3: ettől távolabbi helyek — általános szabályok érvényesek.
Mai napig érvényes elvek, melyek még szigorúbbak:
Kötelező:
Áram-védőkapcsoló (FI-relé): minden vizes helyiségben telepített bojlerhez kötelező minimum 30 mA érzékenységgel.
Földelt védővezeték: minden fém testű bojlerhez csatlakoztatva.
Kizárólag fix bekötés: vezetékkel, nem dugvillával.
Zónák szerinti elhelyezés: bojler csak Zóna 1 vagy 2-ben szigorúan védett kivitelű lehet.
IP védettség:
Zóna 1: minimum IPX4 (fröccsenő víz elleni védelem)
Zóna 2: minimum IPX4 ajánlott.
Lehetőleg külön megszakító vagy kapcsoló a bojler áramkörére.
Összefoglalva:
960–1980 Földelés - ajánlott, FI-relé (ÁVK) - nem kötelező, fix bekötés - nem kötelező, dugvilla elterjedt.
1980–1990 Földelés - kötelező, FI-relé (ÁVK) - nem kötelező, fix bekötés - igen, Védőzónák megjelentek
1990-től földelés - kötelező, FI-relé (ÁVK) - kötelező, fix bekötés -kötelező, IP védettség, szigorúbb szabályok