VBF - Villamos Biztonsági Felülvizsgálat

Mikor kell a felülvizsgálatot elvégeztetni?

Legalább 3 évenként

Felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezésen

Legalább 3 évenként

Felülvizsgálat végzése a lakóépület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül

Legalább 6 évenként

Felülvizsgálat végzése a lakóépületek villamos berendezésén az 1.13.3. alpontban meghatározott kivétellel

Tulajdonosváltáskor

Felülvizsgálat végzése ha 6 évnél nem régebben elvégzett felülvizsgálatot igazoló ellenőrzési dokumentum (minősítő irat) nem áll rendelkezésre.

Mikor kötelező a VBF adásvételnél?

Tulajdonosváltás (adásvétel) vagy bérbeadás esetén akkor kell VBF-t készíttetni, ha nincs érvényes, 6 éven belüli VBF jegyzőkönyv az ingatlanról.
→ Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a korábbi vizsgálat több mint 6 éve készült, vagy egyáltalán nincs VBF jegyzőkönyv, akkor újat kell készíttetni, függetlenül attól, hogy a lakásban FI-relé van és a betáplálás nem nagyobb 32 A-nél.

A 32 A és FI-relé – ez mi?

A rendelet időszakos felülvizsgálat alóli mentességet részletezi:

Ha a lakás nem bérlemény,
és fázisonként ≤ 32 A túláramvédelem van,
és a felhasználói berendezéseket ≤ 30 mA érzékenységű áramvédő-kapcsoló (FI-relé) védi,
akkor az időszakos, 6 évente esedékes VBF elhagyható – de EZ NEM MENTI FEL az adásvétel előtt szükséges VBF-től, ha nincs 6 évesnél frissebb jegyzőkönyv.

Gyakorlatban tehát: Adásvétel előtt VBF vizsgálat kell, ha nincs 6 éven belüli érvényes jegyzőkönyv.
Az FI-relé + 32 A NEM jelenti azt, hogy adásvételnél ne kellene VBF-t végeztetni – ez csak az időszakos felülvizsgálat mentességére vonatkozik.

Mikortól?

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet már évekkel ezelőtt hatályba lépett, és a fenti szabályok azóta is érvényben vannak (jelenleg 2025-ben is).
Nincs olyan újabb jogszabály, amely 2025-től minden adásvételnél „kivétel nélkül” VBF-t írna elő, de a hatályos előírás szerint a VBF vizsgálat gyakorlatilag minden eladásnál kötelező, hacsak nem létezik friss (≤ 6 éves) jegyzőkönyv.

Ügyvédi gyakorlat / jogi kockázat

Az ügyvédeknek ma már tájékoztatniuk kell a feleket a VBF kötelezettségéről, különben felelősségre vonhatóak lehetnek.

PE - Védővezető mikor kötelező?

1975. szeptember 1.: Az MSZ 172/1-75 szabvány bevezetésével kötelezővé vált a védővezető kiépítése.

2009. szeptember 1.-től az MSZ HD 60364-4-41 szabvány előírja, hogy nagyobb villamos felújítások esetén minden újra kiépített villamos hálózati résznek, beleértve a világítási köröket is, védővezetővel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy ha egy lakás villamos hálózatát átalakítják, vagy felújítják, akkor védővezetőt is kötelező kiépíteni.

Fi relé - Áram-védőkapcsoló kell-e?

Az MSZ HD 60364-4-41 szabvány 2007-es bevezetése óta a FI-relé felszerelése kötelező új építésű lakásokban, valamint nagyobb átalakítások és felújítások esetén.

Nullázás tilalmának jogi és szabványi alapjai Magyarországon:

1. Régi szabályozás:

MSZ 447: (1958-tól) – régi szabvány, amely még engedte a nullázást (N és PE egybekötését a fogyasztói készülékeknél, pl. dugaljban).

2. Átmeneti szabályozás:

MSZ 2364: (1987-től) – már a TN-C-S rendszer kötelező alkalmazását írta elő az újonnan létesített hálózatokban.
➔ Kettős védelem (külön nullavezető és védővezető).
➔ A szétválasztás kizárólag a főelosztónál (pl. lakáselosztónál) engedett.

3. Uniós csatlakozás (2004. május 1.):

Az MSZ EN 60364 szabványsorozat (később MSZ HD 60364 néven) bevezetésével a magyar szabványok összhangba kerültek az európai szabványokkal.
2004-től új hálózatok kiépítésénél szigorúan tilos a fogyasztói oldalon végzett nullázás.
➔ Mindenhol külön kell vezetni a PE (védőföldelés) és N (nulla) vezetőket.

4. Mai aktuális szabványok (2024-ben is érvényesek):

MSZ HD 60364-4-41: Érintésvédelem – alapelvek, védelmi módok.
MSZ HD 60364-5-54: Földelés, védővezetők előírásai.
MSZ HD 60364-7-701: Fürdőszobák speciális szabályai.

Összefoglalás:

1987 előtt - Igen MSZ 447

1987-2004 - Átmenet (új építésnél már tilos) MSZ 2364

2004 után - Tilos új létesítésnél MSZ EN 60364 / MSZ HD 60364

Bojler telepítésének szabályai vizes helyiségekben

2007. szeptember 1. – Általános FI-relé követelmény bevezetése (MSZ HD 60364-4-41:2007)

Az új európai szabvány bevezetésével áttörés történt:
≤32 A névleges áramú végáramkörök esetén a 30 mA-es áram-védőkapcsoló (FI-relé) alkalmazása kötelező a közvetett érintés elleni védelemhez.
Az elektromos bojler áramköre tipikusan 10–16–20 A, ezért ettől az időponttól kezdve a FI-relé kötelező lett a bojler ellátó körén.
A TN-C rendszerű ellátás továbbra sem csatlakoztatható közvetlenül FI-relére – a bojler ágát TN-C-S-re való leválasztás után kellett/kell védeni.

2009 Fürdőszobai zónák korszerű szabályai (MSZ HD 60364-7-701)

A korszerű fürdőhelyiségi szabvány megerősítette és kiterjesztette az RCD használatát:
Minden, fürdőhelyiségben elhelyezett vagy onnan táplált áramkörön kötelező a 30 mA-es FI-relé.
A bojler elhelyezése csak megengedett zónán kívül vagy a zónaszabályoknak megfelelő módon történhet:
- Zóna 0–1: bojler nem helyezhető el.
- Zóna 2: csak fröccsenő víz elleni védettséggel (min. IPX4) és fix bekötéssel.
- Zónán kívül: normál fürdőhelyiségi követelmények, de FI-relé kötelező, függetlenül a zónától, mivel fürdői áramkör.

Gázkazán EPH kialakítása.

1. Időszak: 1990-es évek közepe – MSZ 172/1 és MSZ 172/2 (régi érintésvédelmi rendszer)

Hivatkozás (rövid tartalmi kivonat):

Az MSZ 172/1-82 és MSZ 172/2-86 szabványok előírták a kiegészítő egyenpotenciálra hozást (EPH) minden olyan helyiségben, ahol idegen vezetőképes részek vannak (pl. víz-, fűtés-, gázcső).
A gázkészülékek csővezetékei az idegen vezetőképes részek közé tartoztak, ezért EPH-ba kellett vonni őket.

2007. szeptember 1. – MSZ HD 60364-4-41:2007 bevezetése

Lényegi előírás (rövid kivonat):

MSZ HD 60364-4-41:2007 411.3.3 pont:
„A felhasználói áramkörök érintésvédelmét ≤32 A névleges áramú áramkörök esetén 30 mA névleges hibaáramú RCD (FI-relé) alkalmazásával kell biztosítani.”

Ezáltal a kazán táplálását biztosító áramkörre is kötelezővé vált a 30 mA FI-relé, mivel az általános fogyasztói áramkör.

3. 2009 – MSZ 447:2009 / MSZ HD 60364-4-41 és 701 módosulása + Gázipari előírások

Elektromos szabvány kivonata:

Az MSZ 447:2009 és a korszerűsített MSZ HD 60364 előírta, hogy a kiegészítő EPH meglétét ellenőrizni kell, különösen olyan helyiségekben, ahol víz-, gáz- és fűtésrendszer jelen van.
A kazánhoz csatlakozó gáz-, víz- és fűtéscsövek EPH-ba kötendők, az EPH-nak mérhetően, dokumentáltan és folytonosan kell lennie.

Gázszakmai átvételi követelmény (rövid kivonat):

2009-től az új gázkészülék üzembe helyezésének feltétele lett az EPH megléte és műszeres mérése.
A gázművek / üzembe helyező csak akkor adja ki a jegyzőkönyvet, ha az EPH igazolt.

Összefoglaló:

1990-es évektől: EPH kötelező (víz-, fűtés-, gázcsövek összekötése).
2007.09.01-től: 30 mA FI-relé kötelező a kazán áramkörére.
2009-től: Az EPH meglétét már mérni és dokumentálni is kell a gázkészülék átadásához.

ÁLMENNYEZETBEN ALKALMAZHATÓ VEZETÉKEK

Az alábbi összefoglaló a gipszkarton álmennyezet felett elhelyezett villamos vezetékek és kötőelemek alkalmazására vonatkozó, Magyarországon érvényes (MSZ) szabályok rövid kivonata.

Vezetékek alkalmazhatósága álmennyezetben
– Álmennyezetben elhelyezett vezetéknek biztosítani kell a mechanikai és tűzvédelmi megfelelést.
– MBCu kábel: alkalmas álmennyezetben önállóan, védőcső használata nélkül is, mivel nem éghető szigetelésű.
– MYy (H07V-U/R/K): csak szigetelt ér, külső köpeny nélkül. Álmennyezetben csak védőcsőben helyezhető el.
– MT (H05VV-U/R/F): PVC köpenyű. Álmennyezetben önállóan csak akkor alkalmazható, ha nem áll fenn mechanikai sérülés és fokozott tűzveszély; egyébként védőcső javasolt.

Hivatkozás: MSZ HD 60364-5-52
Kötések elhelyezése és hozzáférhetősége
– A kötéseket úgy kell elhelyezni, hogy karbantartási, ellenőrzési célból hozzáférhetők legyenek.
– Álmennyezetben elhelyezett kötés akkor minősül hozzáférhetőnek, ha a lámpatest, szerelvény vagy hozzáférési nyílás eltávolításával elérhető.
– A kötés nem lehet elvakolva, vagy csak bontással elérhető helyen.

Hivatkozás: MSZ HD 60364-5-52; MSZ HD 60364-6
Kötőelemek (WAGO 221) alkalmazása
– Gyári, tanúsított kötőelemek (pl. WAGO 221 sorozat) alkalmazhatók fix installációban, ha megfelelnek a feszültség- és áramterhelhetőségi követelményeknek (min. 400 V).
– WAGO 221 kötés nem igényel külön kötődobozt, ha álmennyezetben mechanikailag nem sérülhet és hozzáférhető.
– Por-, nedvesség- vagy hőhatásnak kitett helyeken a kötőelemet védeni kell (pl. doboz, gélbox).

Hivatkozás: MSZ EN 60998; MSZ EN 60947
Hőhatásoktól való védelem
– A vezetékeket és kötéseket olyan módon kell elhelyezni, hogy a környezeti hőhatás ne lépje túl a szigetelés megengedett hőmérsékletét.
– LED spotok környezetében általában teljesül; halogén fényforrások közelében megfelelő távolság vagy hővédő elem szükséges.

Hivatkozás: MSZ HD 60364-5-42
Érintésvédelmi követelmények (világítási kör)
– A világítási áramkör érintésvédelmét biztosítani kell automatikus lekapcsolással hiba esetén.
– Új vagy felújított létesítés esetén a világítási áramkört ≤30 mA-es RCD (FI-relé) védelemmel kell ellátni.
– A védővezető folytonosságát minden kötésnél biztosítani kell.

Hivatkozás: MSZ HD 60364-4-41; MSZ HD 60364-6

⚡ Érintésvédelem + Épületvillamosság idővonal (1960–2025)

1960–1969

MSZ 1600:1960 – Erősáramú villamos berendezések létesítési szabályai

1960–1980
Alap épületvillamossági követelmények a kor vezeték-, védelem-, szerelési előírásaira.

MSZ 172:1962 – Érintésvédelem (korai változat)

1962–1985
Általános érintésvédelmi elvek, nullázás és földelés.

1970–1979

MSZ 447:1970 – Villamos vezetékek, kábelek

1970–1990
Vezetékek típusai, jelölései, megengedett áramok.

VBSZ első verziói (70-es évek) – Villamos Biztonsági Szabályzat

1975–1988
A villamos berendezések biztonságtechnikai alapja.

1980–1989

MSZ 1600-sorozat (1980-as kiadások) – Létesítés

1980–2004
A teljes épületvillamos szakma alapja 2000-ig.

MSZ 172/1:1985 – Érintésvédelem (Alapfogalmak)

1985–2009
Védettségi módok, követelmények.

MSZ 172/2:1986 – Érintésvédelmi módok

1986–2009
Nullázás, földelés, leválasztás, SELV/PELV.

MSZ 172/3:1989 – Érintésvédelmi mérések

1989–2009
Mérési jegyzőkönyvek, hurokimpedancia, földelés, RCD-erőpróba.

VBSZ: 20/1988. (XII.21.) IpM rendelet

1988–1997
A villamos biztonság munkavédelmi jogi alapja.

1990–1999

79/1997. (XII.31.) IKIM rendelet – Villamos berendezések műszaki biztonságáról

1998–2009
A VBSZ helyébe lép; szabványok kötelező betartása.

MSZ 2364 (IEC 60364 elődje)

1995–2009 (ajánlott → részben alkalmazott)
Modern IEC-alapú létesítési fejezetek fokozatos bevezetése.

2000–2009

MSZ HD 60364 sorozat (első magyar HD kiadások)

2004–napjainkig
Az IEC 60364 európai harmonizált változata. Fokozatosan leváltotta a 1600-at és 172-t.

MSZ 172/1-3 visszavonása

2009
Hivatalosan 2009-ben vonták vissza → helyette MSZ HD 60364-4-41, -6 stb.

40/2009. (VIII.31.) KHEM rendelet – Erősáramú berendezések felülvizsgálata

2009–2020
Érintésvédelmi-, szabványossági-, tűzvédelmi szabályozás.

2010–2020

191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet – Építési termékek + tervezési felelősség

2010–napjainkig
Létesítési előírások keretrendszere.

MSZ HD 60364 folyamatos frissítések

2010–napjainkig
Új kiadások: 4-41, 4-42, 5-51, 5-52, 7-701, 6 stb.

MSZ 447 új kiadásai (kábelek)

2010–napjainkig
CPR szerinti osztályozás.

2020–2025

40/2017. (XII.4.) NGM rendelet (Módosítva 2020) – Villamos berendezések időszakos felülvizsgálata

2020–napjainkig
Érintésvédelmi, szabványossági, tűzvédelmi felülvizsgálatok mai jogi alapja.

MSZ HD 60364:202x verziók

Folyamatosan frissül
Legmodernebb európai szabványok: EV-töltés, napelem, akkumulátor, AFDD stb.

🔥 Ultra-rövid összefoglaló (1 soros emlékeztető)

1960–80: MSZ 1600 első verziók, régi MSZ 172, korai VBSZ.
1980–2000: MSZ 1600 új sorozat + MSZ 172/1-3 meghatározó.
1995–2009: MSZ 2364 (IEC előd).
2004–napjainkig: MSZ HD 60364 (új IEC alap).
1997–2009: IKIM–KHEM rendeletek.
2020–: 40/2017 NGM módosítva → ma érvényes felülvizsgálati szabály.

Év–szabvány áttekintő

1960–1969

1960–1980

MSZ 1600 (régi) – Erősáramú létesítési szabályok
1962–1985
MSZ 172 (régi) – Érintésvédelem

1970–1979

1970–1990

MSZ 447 – vezetékek, kábelek
1975–1988
VBSZ korai verziók – Villamos biztonsági szabályzat
1960–1980
MSZ 1600 (régi)
1962–1985
MSZ 172 (régi)

1980–1984

1980–2004

MSZ 1600 új sorozat – épületvillamosság
1962–1985
MSZ 172 (régi)
1975–1988
VBSZ korai verziók

1985–1989

1985–2009

MSZ 172/1 – Érintésvédelem
1986–2009
MSZ 172/2 – Érintésvédelmi módok
1989–2009
MSZ 172/3 – Érintésvédelmi mérések
1980–2004
MSZ 1600 új sorozat
1975–1988
VBSZ
1988–1997
VBSZ (20/1988 IpM)

1990–1994

1985–2009

MSZ 172/1
1986–2009
MSZ 172/2
1989–2009
MSZ 172/3
1980–2004
MSZ 1600
1988–1997
VBSZ (20/1988 IpM)
1990–2004
MSZ 447 újabb kiadásai

1995–1997

Megjelenik → MSZ 2364 sorozat (IEC 60364 előd)
1995–2009 (nem kötelező, de használható)

Érvényben ugyanakkor:

MSZ 1600 (1980–2004)
MSZ 172/1–3 (1985–2009)
20/1988 IpM VBSZ (1988–1997)

1998–2003

1998–2009

79/1997 (XII.31) IKIM rendelet – műszaki biztonság
1995–2009
MSZ 2364 sorozat (IEC előd)
1980–2004
MSZ 1600
1985–2009
MSZ 172/1–3

(Ebben az időszakban a legjellemzőbb: MSZ 1600 + MSZ 172/1–3)

2004–2008

2004–napjainkig

MSZ HD 60364 sorozat bevezetése (IEC alap)
1985–2009
MSZ 172/1
1986–2009
MSZ 172/2
1989–2009
MSZ 172/3
1995–2009
MSZ 2364 sorozat

2009

Fontos váltás éve

Érvényben:

MSZ HD 60364 (2004–) – új IEC alapú főszabvány
MSZ 2364 (visszavonásra jelölve)
40/2009 (VIII.31.) KHEM rendelet – felülvizsgálatok

Visszavonva:

MSZ 172/1–3
MSZ 2364 nagy része

2010–2016

2004–napjainkig

MSZ HD 60364 teljes sorozat az alap
2009–2020
40/2009 KHEM – felülvizsgálatok
2010–2016
191/2009 Korm. rendelet építési keretszabályai

2017–2020

2017–napjainkig

40/2017 (XII.4.) NGM rendelet – villamos felülvizsgálatok
(módosítva: 2020)

Továbbra is alap:

MSZ HD 60364 sorozat
CPR kábel szabványok (MSZ 447 újabb kiadások)

2021–2025

Érvényben:

MSZ HD 60364:202x – folyamatosan frissített (EV, PV, AFDD, akkumulátor)
40/2017 NGM rendelet
191/2009 Korm. rendelet
CPR kábel szabványok

Page updated

Google Sites

Report abuse